2.rész-A buli

Mina szemszögéből

Mint aki jól végezte dolgát, haza is indultam, ami ez estben a bátyám lakása volt. Meg voltam elégedve magammal, és nem tudtam abbahagyni az önelégült vigyorgást. Már majdnem otthon voltam amikor megcsörrent a telefonom. Az anyám volt az.

-Mégis mit képzelsz magadról?-ordított a telefonba- 3 hete haza se tolod a képed, és még verekedsz? Azonnal takarodj haza!-ordította még hangosabban majd letette a telefont.

Olyan aranyos, ahogy ordít velem, de a kórházba bejönni már nem tudott.

Mivel nem vettem komolyan, amit mondott, még mindig a bátyám lakása felé tartottam, amihez pár perc múlva oda is értem. Felslattyogtam a lépcsőn és bementem a lakásba.

-Megjöttem!-kiáltottam el magam.Nem kaptam semmi választ, csak hallottam egy reccsenést.

-Faszom!-kiáltotta el magát a szeretett bátyám is.- Mit keresel itt? Nincs iskola?-kérdezte miközben törölgette fel a parketton kikötött ragacsos folyadékot.

-Mondtam, hogy hamar haza érek ma. El intéztem a dolgomat, felesleges volt bent maradni.-mondtam majd leguggoltam és segítettem neki feltörölni.

-Milyen dolgot?-kérdezte

-Semmi különös csak bevertem az egyik ribanc képét.-mondtam majd felálltam 

-Mivan?-pattant fel- Miért? Mit csináltál vele?-kérdezősködött

-Amíg befolyásoltak, nem tudtam lenni az, aki vagyok, és amióta ebben a gimiben vagyok, terrorizált.-meséltem neki

-Hogy tud egy lány terrorizálni valakit?-kérdezte

-Sokszor csak úgy oda jött hozzám és megtépte a hajam meg ilyenek, de inkább lelkileg terrorizált.De ma szarrá verem.-mondtam majd vigyorogni kezdtem.

-Mit csináltál vele?

-Hát először  a hajánál fogva kiráncigáltam a szekrényekhez majd kapott 3 bombát.De a harmadik még nekem is fájt, meg kellet mosnom a kezemet, mert véres lett attól a szerencsétlentől.

-Az igen. De menő hugicám van- mondta majd beletúrt a hajamba.

-Háát igen...Anyuékat már értesítették..-nyöszörögtem 

-Mi?Honnan tudod?-kérdezősködött

-2x felhívott de nem vettem fel, a harmadiknál felvettem, és lenyerítette a hajamat a fejemről.-mondtam mire ő nevetésbe törött ki.

A kacagását kopogás törte meg, oda kaptuk a kezünket a szánk elé, gondolva azt, hogyha az illető nem hall hangokat, sem életjelet, elmegy.De ez nem jött be. Egyre hangosabban kopogott. Feladva a harcot, bátyám ajtót nyitott.

Hogy mégis ki állt az ajtó előtt?Természetesen az anyám és az apám. A családban inkább anyu volt dominánsabb, apu mindenbe bele egyezett, mindig dolgozott, csak aludni meg enni járt haza.

Nem szólt semmit, csak berontott a lakásba. Velem szemben állt, pár percig farkas szemet néztünk majd megszólalt.

-Mi a francot képzelsz magadról? Hogy verhetted meg azt a kedves lányt? És haza sem jössz 3 hete?

-Először is vedd le a hangerőt, nem otthon vagy. Ha már annyira informált vagy, hogy tudod, milyen kedves az a ribanc, akkor gondolom azt is tudod, hogy három héttel ezelőtt meghaltam pár percre.

Semmi választ nem kaptam, csak egy pofon csattant az arcomon.

-Hogy beszélsz te az anyáddal? Ha meghaltál volna, tudnék róla!-magyarázta mire én válaszként csak elnevettem magam, majd bementem a szobába és kihoztam az orvosi papírjaimat.

-Nesze!-dobtam oda a papírokat az anyámnak. Tudom, hogy az anyám, de végette vagyok olyan amilyen.

A papírokat a kezébe vette, majd el kezdte olvasni.

-Betörött koponya....Súlyos sérülések...-olvasta kikerekedett szemekkel.-Hazugság! Nincs semmi bajod!- mondta majd elnevette magát

-Már nincs semmi bajom. De te mától nem vagy az anyám.-mondtam majd megveregettem a vállát.

-Nem a barátnőd vagyok! Hogy mersz nekem ilyet mondani? Szépen haza jössz, ha tetszik, ha nem!-üvöltötte de még mindig nem vettem komolyan, és véletlenül megint elnevettem magam.

-Hogy merek ilyent mondani? Tudod abban a pár percben amikor ''meghaltam'' az, akit te neveltél az végleg meghalt. Már nincs a régi Mina. Felfogtad?

Nem kaptam választ. Sarkon fordult és elment.

Amikor elment a pulzusom pár percre, láttam, hogy körülöttem minden orvos bepánikolt, a fő orvos kiment. Mindent hallottam. De egy furcsa érzés kapott el. Láttam magamat, ahogy egy szemüvegben, pattanásos arccal könyveket tartok a kezemben és egy lakatot. A lakat kinyílt, és az engem ábrázoló lány elsétált, majd eltűnt, ezután a pulzusom vissza jött.

A gondolataimat a bátyám zavarta meg.

-Ma elmehetnénk bulizni, nem?-kérdezte

-Hova?-kérdeztem vissza

- Van a közelben egy diszkó féleség.-mondta

-Elmehetünk, ha gondolod.-ültem le az egyik fotelba

-Oké. Akkor este csípd ki magad. De ne merj szoknyát felvenni, mert még mindig a bátyád vagyok. Vili?-mutatott rám majd elmosolyodott

-Okéé. Akkor alszom egy kicsit aztán elkezdek készülődni rendben?-mondtam majd felpattantam a fotelből, oda mentem a bátyámhoz és megöleltem.

Bementem a szobámba, majd ledőltem az ágyra. Pár perc múlva el is nyomott az álom.

21:00

-Huuugiiiii!-nyit be a bátyám

-Még 5 percet!-nyöszörögtem majd a fejemre húztam a párnát

-Oké akkor itt hagylak, szia!-mondta majd kiment a szobából

-Várj!-pattantam ki az ágyból, és a fürdő felé vettem az irányt.

.Bemásztam a zuhany alá és letusoltam.Ez után kisminkeltem magam. A hajamat kivasaltam majd újra a szobába mentem.

Mivel azt mondta, hogy szoknyát nem vehetek fel, egy fekete lyukasztott gatya mellet döntöttem, egy fehér rövidújúnál, és egy sima motoros dzsekinél. Mivel a frissen vasalt hajam nem annyira illet ehhez a stílushoz, az aljába dobtam pár hullámot. 

-Indulhatunk!-mondtam majd megpillantottam a bátyámat, s mint kiderült, egybe öltöztünk.

-Jól nézel ki.-mondta

-Te is.-nevettem ki majd elindultunk. 

Már pár perce sétáltunk amikor megpillantottuk a szórakozó helyet.

-Figyelj rám!-mondta komolyan

-Figyelek SeungHo!-mondtam a bátyámnak

-Ha bemegyünk, mindig maradj mellettem, oké? Akit a legjobb szándékúnak nézel, lehet, hogy az ellenkezője.-magyarázta 

-Oké, melletted maradok, ne félj!-karoltam a kezébe.

-És ha valaki meghív egy italra, mindig figyeld, nem e raknak bele valamit!-magyarázta

-Jólvan, de menjünk már be.-mondtam majd az ajtó felé húztam és bementünk. Emberek tömege volt előttünk, olyanok voltam mint a hangyák. A villogó fények először zavarták a szemem, de megszoktam. Mindenki táncolt körülöttem. Oda mentünk a pulthoz kérni italt.

- Négy fröccsöt.-kérte

-Rögtön négyet?-kérdeztem

- Az semmi.- ült le az egyik bárszékre. 

A pincér oda adta a kért rendelést majd lehúztuk.

-Ahh! Marja a torkom!-mondtam amire válaszképp csak egy nevetést kaptam.

Miután a másodikat is lehúztuk SeungHo elkezdett a tánc parkett felé húzni.

-Nem tudok táncolni.-ordítottam a fülébe, mivel nem hallott a zenétől.

-Nembaj.-ordított vissza és táncra kényszerített

Pár perce eltelt, és nagyon bele éltem magam. Meg akartam fordulni, de neki mentem egy nagyon magas, agyon tetovállt srácnak. Hosszú fekete haja fel volt zselézve, sötébarna szemei az én szemembe néztek. Az elején elég idegesen tekintett rám, majd megtört és elmosolyodott. Csak bámultam a szemeibe, közelebb jött, a testünk már össze ért, majd megszóltalt.

-Szia!-mondta a fülembe

-Szia!-köszöntem én is

-Meghívhatlak egy italra?-kérdezte

-Persze!-válaszoltam kérdésére majd oda mentünk a pulthoz.

-Hogy hívnak?-kérdezte tőlem

-Mina.-válaszoltam

-Szép név. Gondolom, csak becenév.-mondta

-Igen.Téged, hogy hívnak?-kérdeztem én is

-Kijukush, de inkább Kiji. Ez is bevenév.-mondta majd elmosolyodott.- Nagyon bejön a stílusod.

-Nekem is.- mondtam majd végig néztem magamon mire ő közeledni kezdett hozzám, már az orrunk össze ért amikor rájöttem, hogy nem is ismerem.

-N..Nem is ismerjük egymást.- hajoltam el tőle

-Meg akarsz ismerni?-kérdezte majd újra közelebb hajolt, a kezét a csípőmre helyezve

-Meg, de nem így.-mondtam, majd lelöktem a kezét, és elindultam a kijárat felé friss levegőt szívni, de sajnos nem egyedül.

-Naa..Most mi a bajod?-kérdezte majd újra közel jött hozzám.

-Hagyj!-löktem el magamtól

-Naa cicaa..-mászott bele a légkörömbe újra, mintha semmi sem történt volna.

-Hé! Szálj le róla!-kiáltott oda egy ismerős hang. Kiji erréb állt, majd szembe nézett a fiúval, aki vele szemben állt.

-Mert ha nem?-kérdezte

-Sehun, intézd.-mondta majd a szőke hajú fiú elő kapott egy sokkolót a zsebéből majd megszólalt.

-Végre kipróbálhatom.-mondta majd hozzá érintette a fiúhoz.

Ahogy közelebb ért a fiú, már nem csak az árnyékát láttam, hanem azt is, hogy ki ő.

-Chanyeol? Mit keresel itt?-kérdeztem

-Az a kérdés, hogy te mit keresel itt.-kérdezett vissza

-A bátyámmal vagyok itt.-mondtam.- Ismeritek őt?-kérdeztem majr rá mutattam a földön fekvő fiúra.

-Ja. De neked nem kell ismerned. Kerüld el.-mondta

-Mina! Olyan jól néztél ki ma suliba.-mondta Sehun

-Szakadj le rólam, zsiráf.-mondtam.

-Ésszel beszélj, mert ha ő nincs, Kijikush lehet már a lábad között lenne és nem a földön.-mondta Chanyeol.

-Jó, bocs. Köszönöm Chanyeol, hogy már másodszorra mentesz meg. Majd egyszer meghálálom.-mondtam majd meghajoltam.

-Nekem is meghálálhatod.-mondta Sehun majd perverzen a nadrágjára nézett.

-Fuj.-válaszoltam flegmán.

Kínos csend lett, Chanyeol és Sehun már éppen indult volna el, mire Kijikush haverjai kijöttek a szórakozóhelyről, és meglátták társukat a földön.

-A picsába!-jelentette ki Sehun

-Futás Mina!-kapta el a kezem Chanyeol és futásnak eredtünk. 

Pár perc futás után a tüdőm nem bírta tovább, de befutottunk egy sikátorba, legugoltunk egy kuka mögé, majd szemetes zacskót raktunk köré.

-Ezt meg...-nem hagyta végigmondani a mondanivalómat, befogta a számat a kezével.

Pár másodperc múlva messziről hallotuk, ahogy Kiji ''bandája'' rohan az utcán, de nem tértek be a sikátorba, tovább futottak. Amikor már nem hallotuk, ahogy dobog a föld tőlük, felálltunk.

-Merre laksz?-kérdezte

-Nem messze innen.-válaszoltam de nem tudtam a szemébe nézni.

-Haza kísérlek.-mondta

-Nem kell..-mondtam még mindig a földet bámulva.

-Nem kérdeztem.-mondta majd elindultunk hazafele.

- A bátyád biztos aggódik érted.-mondta

-Írtam neki sms-t, hogy leléptem.

-Értem..-megköszörülte torkát, majd újra megszólalt.- Kerüld el Kijikush-t.-kezdett bele

-Miért?-kérdeztem

-Csak kerüld el érted?-nézett rám

-Jólvan.Köszönöm még egyszer.-mondtam

-Ne köszönd.-mondta

Az a pár perc, amég ballagtunk hazafelé, kínos csendben telt.

-Akkor én bemegyek.-mondtam.

-Akkor szia.-mondta majd mielőtt megfordult volna megöleltem. Én nem tudom, hogy miért tettem, nem vagyok az az ölelgetős fajta, de így érezheti a hálámat.

Nem mondott semmit, miután elengedtem elment. Bementem a lakásba, ledobtam a ruháimat, lemostam a sminkemet és az ágyamba dőltem.

Biztos most azt hiszi, hogy valami nyomulós vagyok. Picsá..zavarta meg gondolataimat a telefonom.

Egy sms-t kaptam. Ahogy olvastam lefagytam.

- Remélem még találkozunk, Mina.

                          Üdv Kiji.